K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

A parf�m:Egy gyilkos t�t�nete	Szerk	2007.08.26. 17:47
S�skind A Parf�m c�m� m�ve egy lend�letes, izgalmas, igazi thrillerk�nt is felfoghat� reg�ny. Azon k�nyvek k�z� tartozik, amelyek olvas�suk k�zben folyamatosan csig�zz�k az olvas� �rdekl�d�s�t - nem akarom azzal a k�zhelyszer� kifejez�ssel el�tni, hogy nem lehet lerakni -, de t�ny, hogy oldalr�l oldalra �szrev�tlen�l szinte olvastatja mag�t. P�ld�ul a n�met �s angol sikerlist�kon - amely persze nem okvetlen�l m�rvad�, mivel mindenk�pp egy k�l�nb�z� �rdekl�d�si k�r� olvas�t�bor v�lem�ny�t t�kr�zi - manaps�g is az els� t�z k�z�tt szerepel, legut�bb az interneten valamelyik sz�zas toplist�n a negyedik helyen l�ttam. A reg�ny alc�me "Egy gyilkos t�rt�nete", de a k�nyvet olvasva, lapr�l-lapra az az �rz�s�nk, hogy az alc�me ak�r az eredend� gonosz - megel�legezve a felt�telez�st, hogy van ilyen - l�lektana is lehetne. A t�rt�net a XVIII. sz�zadi Franciaorsz�gban j�tsz�dik. T�mak�zelik�nt a h�tt�r megrajzol�s�n�l d�szletk�nt m�sodpercnyi felvillan�sok erej�ig felt�nik a korszak okkult ir�nti, illetve afel� hajl� fog�konys�ga �s hangulata. F�szerepl�nk, Jean -Baptiste Grenouille P�rizs legb�z�sebb pontj�n, a Halpiacon sz�letik. Anyj�t sz�let�s�t k�vet�en kiv�gzik, mert kider�l, hogy el�z� csecsem�it meg�lte. Grenouille gyermekkora dajk�t�l dajk�ig vezet, megterhelve a kor szoci�lis viszonyainak vet�letek�nt jellemz� keserves, lelketlen k�r�lm�nyekkel. Kisfi� �vei �s majdani bels� �tja k�z�tt hasonl�, rokon von�sok �s p�rhuzamok fedezhet�ek fel k�l�n�sebb belemagyar�z�s n�lk�l azok sz�m�ra, akik olvast�k Nick Cave �s megl�t� a szam�r az �rnak angyal�t c�m� rendhagy� reg�ny�t, f�szerepl�j�vel, Euchriddal. Az �nhib�j�n k�v�l, a sorsszer�s�gb�l kifoly�lag a perif�ri�ra szorult, a 0,0 sz�zal�k es�llyel indult, s�r�lt szem�lyis�gek trag�di�ba torkol� kegyetlen �let�tja. Grenouille azzal a k�l�nlegess�ggel vagy ink�bb fogyat�koss�ggal sz�letik, hogy nincs szaga, viszont a szagok ir�nt hihetetlen�l magas k�szs�ggel rendelkezik. A szagok ill�kony birodalma egyetlen, minden�t bet�lt� szenved�ly�v� v�lik, kutatja, elemzi, agy�ban rakt�rozza �ket. Mostoha �let�tja egyetlen alternat�v�n fut: mag�nyos, �nmag�ba fordult �s �nmaga bels� vil�g�ban �l� emberr� v�lik. Nem vagyok r�la meggy�z�dve, hogy az �r� felt�tlen�l valami elemi horderej� mondanival�t akart felt�rni, sz�momra a Parf�m sokkal ink�bb a ponyvast�lushoz k�pest, l�nyegesen magasan �ll�, kikapcsol�d�sra els� oszt�ly�, sz�rakoztat�, �lvezetes olvasm�ny. Ennek ellen�re vagy tal�n sz�nd�kosan ebbe a csomagol�sba rejtve az�rt a m� felvet n�h�ny �rdekes gondolatot. Grenouille a t�k�letes, mindent els�pr� legnagyszer�bb illat el��ll�t�s�nak szenteli �let�t. El�sz�r t�rgyakkal, majd �llatokkal k�s�rletezik, majd eljut a sorozatgyilkoss�gokig, kiemelked� sz�ps�g� l�nyok meg�l�se sor�n pr�b�l eljutni �ldozatr�l �ldozatra a t�k�letes illatig, ami v�g�l is siker�l neki. De mik Grenouille pszich�j�nek mozgat�rug�i? Eleve, jellemz�i miatt eredend�en gonosznak sz�letett vagy a sors neh�zs�geit legy�rve lehets�ges lett volna-e m�s kifut�si lehet�s�ge is �let�nek? Ugyanis szagtalans�ga miatt nem tudott beilleszkedni az emberek k�z�, a m�sik oldalr�l n�zve, az emberek �szt�n�s �rz�keik �ltal vez�reltetve �nk�ntelen�l nem fogadt�k be �t meghittebb k�z�ss�g�kbe, ami leggyakrabban abban nyilv�nult meg, hogy a napi kapcsolatokban szinte tudom�st sem vettek Grenouille-r�l, mintha nem egy szint�n �rz� emberi l�ny volna. Grenouille t�nyked�s�nek kezdeti mozgat�ja, amire mindig is v�gyott, az a sokak sz�m�ra is oly sokszo r jelenl�v� �s oly sokszor f�jdalmas ig�ny, hogy szeress�k az emberek. Ezt a t�k�letes parf�m el��ll�t�s�val sz�nd�kszik el�rni. �s itt kapcsol�dik be egy m�sik vonal, ami ha nem is kimondottan a gyarl�, de mindenk�pp - nevezz�k �gy - a biol�giai, eset�nkben a magasabb rend� szellemis�g fogalm�t�l elvonatkoztatott emberis�get mint�zza. Az ember a k�ls� k�rnyezetb�l az �szlel�seket, tapasztalatokat �s az els�dleges inform�ci�kat el�sz�r is az �rz�kszerveivel nyeri, a l�t�ssal, hall�ssal, szagl�ssal, tapint�ssal. A sz�raz, tank�nyvszer� okfejt�sek helyett gondoljunk csak bele, hogy az emberek t�lnyom� t�bbs�ge, ezen �szlel�sek �ltal alak�tja ki v�lem�ny�t, oszt�lyoz�s�t embert�rsair�l, a leggyakrabban ezeknek a megtapasztal�soknak az alapj�n alakul ki vonzalom vagy tasz�t�s, szerelem vagy gy�l�let �s m�g sorolhatn�nk. Ki ne ismern� a tipikus jelens�geket, mikor p�ld�ul egy rendk�v�l vonz� �s sz�p h�lgynek az �sszes ostobas�gain, hib�in j�tszi k�nnyeds�ggel t�ll�pnek, m�g tegy�k fel egy cs�nya, kellemetlen embernek sokszor m�r a legkisebb t�ved�sei is kihoznak a sodr�b�l n�melyeket? Vagy gondoljunk arra, h�nyan epedeznek titkos, a k�s�bbiek sor�n esetleg m�r megmosolyogni val�an r�stellt �lmaikban, egy j�k�p� sz�n�sz vagy popszt�r ir�nt, holott �ltal�ban m�g arra sincs es�ly, hogy valaha ak�r egy percre is szem�lyesen tal�lkozzanak. Csak egy k�pr�l van sz�, egy kellemes hangr�l, sokszor csak egy moziplak�tr�l. Szem�nkkel, f�l�nkkel felfogott jelekr�l. (A m� v�gkifejlete ebb�l a szempontb�l egy g�nyos karikat�r�nak is betudhat�.) Az igazi felemel� szellemis�g ett�l m�g m�rf�ldekre van. K�zben meg elsuhanunk egy�b, magasabb �rt�keket hordoz� emberek mellett. Term�szetesen t�ny, hogy az eszt�tikum �s szellemis�g alternat�v�ja �r�kk�n visszak�s�rt�, gyakran humanit�rius k�rd�seket vet fel, a kett� szint�zisbe, �sszhangba hoz�s�ra vagy ink�bb gyakran, es�s�re, mondhatjuk, hogy tal�n ezerre, ha egy esik... �s Grenouille, mint ahogy a t�rt�nelem megannyi keser�s�gben form�l�dott h�res-h�rhedt alakja ezzel t�k�letesen tiszt�ban van, ismeri az embereket, az emberi pszicho mechanizmus�t, a manipul�l�s tot�lis eszk�zeit. Ilyen a szagl�s is. A t�k�letes parf�m. A terv egyszer�: behintve mag�t a vil�g legjobb parf�mj�vel, az emberek szeretni fogj�k, s�t m�r-m�r isteni szintre emelkedve uralni fogja �ket �s �k neki fognak h�dolni. Az �rz�kszervek, a szagl�s, mint �rz�kel�s rabig�ba hajt�s�val, a v�gyakat az egekig felkorb�csol� illatt�l b�dult szenved�ly megteremt�s�vel. Az eszk�zt megval�s�tja, az eredm�nynek a t�rt�net v�gkifejlet�ben megt�rt�nik a mintegy k�s�rleti, bemutatkoz� pr�bafelvon�sa. De a csattan�t nem el�rulva, az id� lej�r, a pr�bafelvon�st nem k�veti a mindennapokat a t�rt�nelemb�l kiszak�t� premier. A m�sik �rdekes f�vonala a k�nyvnek az eredend� gonoszs�g k�rd�sk�re. Grenouille �lete �s jellemrajza kiv�l� gyakorl� vitorl�s haj�ja lehetne a pszichol�gus rendszerez� munk�j�nak. De vegy�k figyelembe: Grenouille h�j�n van az alapvet� mor�lis rendez� elveknek is. �nmaga kiford�tott, feket�be t�rt�n� megvil�gosod�sa sor�n r�j�n, hogy az emberek szeretete elviselhetetlen teherk�nt nehezedik r�, mert � maga nem szereti az embereket, s�t gy�l�li �ket. �s arra is r�d�bben, hogy � csak a gy�l�letben fog kiel�g�l�st tal�lni. Abban, ha gy�l�l, �s ha �t gy�l�lik. H�t igen, az element�ris gy�l�let. B�r ezek a gondolatok a m� v�g�re krist�lyosodnak ki, t�k�letes kezd� ind�t�s a d�monikus jellem megrajzol�s�hoz. M�sik �rdekes megl�t�sa a t�rt�netnek, hogy Grenouille jellem�nek tal�n annyi pozit�v attit�dje van, hogy mivel mag�nak nincs szaga, ez�ltal sohasem tudhatja meg, hogy a t�k�letes parf�m n�lk�l kicsoda is � voltak�ppen, illetve m�sk�nt fogalmazva mire lenne k�pes �nerej�b�l seg�deszk�z�k, holmi csal�sok n�lk�l, ez�rt a teljes�tm�nyt nem tudja �rt�kelni �s a v�g�n, m�r nem �rdekli. Megnyugtatom azokat, akik m�g nem olvast�k a reg�nyt, hogy a csattan� ezzel m�g mindig nincs els�tve. �n k�r�lbel�l tizen�t �v ut�n most olvastam m�sodszor a k�nyvet, de egyszer mindenkinek aj�nlom. Andriska Istv�n

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk